(Magyar Nemzet, 2008. május 5., hétfő, 12. oldal)

Elsősorban az angolszász országokban terjedtek el az úgynevezett üzleti angyal klubok, amelyek azokat a befektetőket tömörítik, akik hajlandók kisebb, 5–100 millió forintos összegeket befektetni egy-egy ígéretesnek tűnő vállalkozás felépítésébe, fejlesztésébe. Magyarországon alig találni hasonló lehetőséget, csupán egy 2007-ben létrejött szervezet, az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ segíti a befektetők, valamint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) találkozását. Bár Magyarországon is lehet találni néhány kockázati- és magántőke-befektetőt, ők méretgazdaságossági okokból nem a kkv-k által igényelt néhány millió forintos befektetési lehetőségeket keresik, hanem a több millió euró értékűeket. Az ezredforduló után a tőkekereslet és -kínálat ellentmondásának feloldására több állami tulajdonú tőkebefektetési társaság, befektetési alap jött létre, amelyek milliárdos nagyságrendben fektettek be 50 és 300 millió forint közötti tőkét hazai kkv-kba, ám az uniós csatlakozás után ezeket a programokat meg kellett szüntetni, mert Brüsszel nem nézi jó szemmel, sőt kifejezetten tiltja a tisztán állami tőkebefektetéseket – áll a Start Tőkegarancia Zrt. közleményében, melyből az is kiolvasható, hogy tavalyelőtt mindössze 575 millió forint befektetés érkezett a hazai kis cégekhez. Mint azt lapunknak Makra Zsolt, az Innostart üzletfejlesztési menedzsere elmondta, több oka is van annak, hogy nálunk még nem terjedt el az üzleti angyalokra épülő finanszírozási forma. Kevés az a magyar befektető, aki hajlandó a pénzét ilyen kockázatos üzletekben kamatoztatni. Ráadásul a befektetők nagyon magasra állítják a lécet, és csak olyan elképzeléseket hajlandók finanszírozni, amelyek kiemelkedően magas nyereséggel kecsegtetnek. Az elvárt hozam húsz százaléknál kezdődik, és akár több száz százalékig terjedhet. A tőkebefektetések alacsony szintjének oka az is, hogy a hazai vállalkozások jelentős részénél a pénzügyi kimutatások nem a vállalkozás tényleges helyzetét tükrözik, márpedig egy befektető teljesen át szeretné világítani az általa támogatott céget. Géresi József, az Ipartestületek Országos Szövetségének alelnöke úgy véli, a kkv-k elsősorban azért nem keresik az üzleti befektetők támogatását, mert akkor be kell vonniuk őket a cégük vezetésébe. Egy banki kölcsönnél ez a probléma nem áll fenn, ráadásul a hitelképes vállalkozások olcsóbban jutnak forrásokhoz, mintha azokat irreális nyereséget váró befektetőktől kapnák. Elsősorban azok vonják be a cégük felépítésébe, fejlesztésébe a befektetőket, akik valamilyen okból nem jutnak bankhitelhez, ám az ötletükben mégis fantáziát látnak a finanszírozók. Ilyen sikersztorira azonban elég kevés példa akad.